Sajnos kevés pontos infó van arról, hogy bizonyos alapvető szolgáltatások hogyan működnek Japánban. Még a követségek honlapjain is vannak pontatlanságok. Mivel azonban ez a világ másik vége, az ember szeretné tudni, működik-e ott a mobiltelefonja, és tud-e bankkártyával fizetni. Röviden: igen és nem.

A mai mobiltelefonok túlnyomó többsége működik Japánban is. A kulcsszó az, hogy 3G képes-e a telefon. Japánban ugyanis nem szöszöltek a hagyományos GSM alapú mobiltelefonálással, rögtön a sokkal modernebb 3G hálózatot építették ki. A rossz hír az, hogy közel 400-500 forint lesz egy perc beszélgetés, és vagy 250-300 forint egy sms.

WiFi minden étteremben, vonaton, metrón van (ingyen), máshol nincs. A szállodákban eleve ott van az UTP kábel, azaz a drót, amit bedugva a laptopunkba jön az internet.

Bankkártyát a nagyobb hotelek, éttermek elfogadnak, de a kisebb üzletek nem. Jellemzően nem. Azaz legyen nálunk készpénz! Méghozzá Japán Jen, esetleg USA dollár. A közbiztonság Tokióban egészen különleges. Konkrétan két sarkonként állnak rendőrök. És nem csak ott vannak és a bódéjukban tévét néznek, kint állnak a bódé előtt, és őrködnek.

Az utcán dohányozni tilos! Vannak kijelölt utcai dohányzóhelyek, amelyeket a felszálló füstről lehet megismerni, és a tömören álló népekről. Tokióban ez nem vicc, a rendőr simán elkap azért, ha szemetelünk vagy dohányzunk az utcán.

Az éttermekben ugyanakkor csak úgy vágni lehet a cigifüstöt. Európával ellentétben az utcán tilos, irodaházban, üzletben tilos, de éttermekben szabad dohányozni.

Szemét: nagyon kevés a szemetes az utcákon, mert a kulturált Japán hazaviszi a szemetét, és ott szelektíven gyűjti. Erre készüljünk fel mi is.

Taxi: nagyon drága, és időnként eltévednek. Egyben végtelenül udvariasak, azaz simán azért állsz (és fizetsz) három lámpaváltásnyit, mert a zebrán sok volt a gyalogos. A japán taxis nem dudál, nem bőgeti a motort, nem vág ki. Udvariasan és türelmesen kivárja a sorát. A japán címek rendszerét többnyire átlátják, de egy Tokió méretű város, ahol nem lineárisan sorrendben számozzák a házakat, azért elég megpróbáló. Sokkal egyszerűbb mindenhova metróval menni, hiszen a 15 metróvonal behálózza a várost, és kábé 200 méterenként vannak a megállók. Mindenhol van kitéve japán és angol nyelvű tükör-térkép, szórólapon is.

Hogy beszélnek-e a japánok angolul? Inkább úgy mondanám, értenek. De mivel perfekcionisták, ellenben nagyon nehéz nekik az angol, inkább nem szólalnak meg. Ha értenek is. Szállodákban érdemes próbálkozni az útbaigazítással.

A bejegyzés trackback címe:

https://szerintem-japan.blog.hu/api/trackback/id/tr965304668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.