A búcsúestről érkezve, kellő mennyiségű szakéval az üres gyomromban írok most nektek. Azért üres gyomorral, mert ugye a díszvacsora japán étkekből állt. Nem mondom, guszta volt, de én nem gyengültem el. Emellett viszont ingyen ital volt, amelyet amolyan japán módra kellőképpen hasznosan kellett felélni, azaz az összes mindenki fontos ember ott volt és tósztot mondott. Nagyszerű. Így éhgyomorra úgy 6 deci szaké van bennem most. Minden fontos ember szükségesnek látta, hogy utasítsa a pincért, hozzon nekem egy szakét. Csakhogy három fontos ember is akadt körülöttem, a japán pincér pedig nem kérdez hülyeségeket. A nagy ember rendelését teljesíteni kell. Na így landolt előttem 3x2 dl szaké.

No de kiderült, hogy ezek a japánok igazából jófejek is tudnak lenni, csak lazulniuk kell kicsit. Igaz ami igaz, ezzel együtt is 20.00-kor a csapat felállt, és közölte, hogy ennyi volt a móka mára. Fantasztikus népek ezek...

Volt dalolás, tapsolás, közös szolidaritás kiáltás japánul, ésatöbbi.

A lényeg, hogy itteni idő szerint holnap reggel indulok haza. Addig is, hogy ne unatkozzatok, néhány apró dolgot még összeszedtem erről a fura helyről, a jövő generációinak okulására.

A taxik ajtaja például maguktól nyílik, és záródik is. Ha nem figyel a sofőr, bizony ott marad a kezed, lábad!
A sofőrök ugyanakkor fehér kesztyűben és egyenruhában vannak, tányérsapkában. A buszsofőrök is.

A munkanélküliség ellen roppant egyszerűen küzdenek. Például minden egyes építkezésnél külön egyenruhás, biztonsági kalapos őrök vigyáznak az arra járókra. Akár egyszerre 5-6-an is. Plusz az világító botos ember, aki kiengedi az építési forgalmat a közutakra.

Az üzleti találkozókon egész természetes, hogy aki kissé fáradt, az lecsukja a szemét egy 10 percre. Még ha az elnök, főnök, akárki is tart éppen előadást, senki egy rossz szót nem szól, ha valaki szundít egy kicsit.

Ha viszont egy ilyen találkozóra 10 perccel korábban érkezel, akkor 9 percet ülhetsz az előtérben. Merthogy Japánban a pontosság abszolút érték. Se korábban, se később egy perccel nem illik érkezni.

Nos, ha sikerrel megérkeztél egy találkozóra, és szundikáltál 10 percet közben, mindegy hogy ki és miről tartott nagyon színvonalas vagy színvonaltalan előadást, azt meg kell tapsolni. Mindent megtapsolnak ugyanis.

Ha szóba kerül a gazdasági helyzet, nem globális pénzügyi válságról beszélnek, hanem a Lehmann testvérek csődjéről.

Egy ilyen találkozón még valamit meg lehet figyelni. Az öltözködést. A háború óta minden férfi öltönyt hord, de legalábbis nyugati ruhát.
Az öltönyök általában jó minőségűek, szépen szabottak. Ami szinte kivétel nélkül ront a képen, az a színes vagy mintás zokni, és a bebújós, kopott, műanyag fekete cipő. Érthetetlen. Az a 20% japán, aki nem ilyen elnyűtt műanyag cipőt hord a 200.000 forintos öltönyéhez, az egészen hosszított orrú bőrcipőt visel, amivel megpróbálja az itt normális 37-es férfi cipőméretét 40-esnek láttatni. Nagyon komoly...

Dohányozni az utcán tilos, éttermekben szabad. Így például a McDonald'sban. Wi-fi a metrókon és az éttermekben van, ezért ott mindenki zombiként ül, és az okostelefonját nyomkodja. Tiszta Sci-Fi. A szállodákban vezetékes internet van.
Vannak azért nagyon is fejlett dolgaik. Az előmelegített wc ülőke például tuti dobogós nálam. Igaz, ez csak ott van, ahol van WC. Ugyanis amint megyünk vidékre, egyre csökken az angol WC-k száma, és nő a pottyantósoké. No az is nagyon kulturált, tiszta, meg minden, de guggolós pottyantós. Hozzá kell tennem, ezek a népek már 300 évvel ezelőtt is a lakás külön részeként tartottak fent toalettet, kézmosóval! A közterületi szemetet pedig szemetesbe gyűjtötték. Ez utóbbiban sokat fejlődtek, közterületen ugyanis alig van kuka. Mert - mint megtudtam - a kulturált japán hazaviszi a szemetét, és szelektíven kezeli. Nem csak elszórja ahol épp jár.

Itt tartózkodásom alatt láttam tehát vulkánkitörést, és ma megvolt az első földrengés is. 5,5-ös, a Richter skálán. De miután körülöttem mindenki teljes nyugalomban üldögélt tovább, rájöttem, hogy ez itt a rutinpálya. Jelzem, egy csésze nem tört össze, semmi... Tudnak ezek a japánok azért.

A bejegyzés trackback címe:

https://szerintem-japan.blog.hu/api/trackback/id/tr145304536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.